RO 
Reggel hétkor keltünk fel, kissé álmosan, de izgatottan, hiszen újabb élmények vártak ránk. Fél nyolckor indultunk reggelizni, ahol a finom falatok és a jókedv lassan felébresztettek bennünket.
Kilenc órakor már úton voltunk a szervezett programra, a buszban vidáman beszélgettünk, miközben kíváncsian vártuk, mi fog történni. Az iskolába érkezve ünnepi hangulat fogadott: a diákok előadása Törökország nemzeti függetlenségének napjáról és a gyereknapról szólt. Megható volt látni, mennyire büszkék a hagyományaikra, és mi is átérezhettük az ünnep jelentőségét.
Az előadások után ellátogattunk egy helyi múzeumba, ahol a viaszfigurák szinte életre keltek előttünk. Olyan volt, mintha egy pillanatra visszarepültünk volna az időben – mindannyian ámulva néztük a részletgazdag alakokat.
Délután visszatértünk a hotelhez, gyorsan összepakoltunk, majd elsétáltunk a bazárhoz. Három órán át barangoltunk a színes standok között, alkudoztunk, nevettünk, és közben igazi török hangulatba kerültünk. A bazár nyüzsgése magával ragadott, mindenki talált valami apró kincset.
A szállodába visszatérve rövid pihenő után a tengerpart felé vettük az irányt. Ezúttal bátran belevetettük magunkat a hullámok közé – a víz hűsítő volt, a nap pedig aranyszínben ragyogott felettünk. Felfrissülve és jókedvűen öltöztünk át, majd közösen indultunk vacsorázni. Az étteremben rengeteg finomság várt ránk, mindenki jóízűen falatozott.
Az este még nem ért véget: a part mellett sakkoztunk, nevetve figyeltük egymás lépéseit, miközben a tenger morajlása kísérte a játékot. Tíz órakor fáradtan, de boldogan tértünk vissza a szállodába, ahol hamar álomba merültünk – tele új élményekkel és emlékekkel.
Szabó Miklóssy Zalán VII. A
Szabó Mező Botond VII. A
