Törökországi levelek, nulladik nap
A mai napon nagyon korán keltünk: éjjel egykor találkoztunk az Erőss Zsolt Arénánál, indulásra készen. Mindenki izgatottan várta a törökországi utat, amely hosszúnak ígérkezett. Felszállva a buszra megkezdtük utunkat a bukaresti repülőtér felé, ami körülbelül ötórás buszozást jelentett. Útközben megálltunk egy benzinkútnál levegőzni, és nagyokat nevettünk a fáradt vicceinken.
Reggel hat óra körül megérkeztünk a reptérre. Rövid idő múlva leadtuk a bőröndjeinket, majd átestünk az ellenőrzésen, ami szerencsére zökkenőmentesen zajlott. Ezután átmentünk a vámon, majd hosszabb várakozás következett a beszállásig. Egy kisebb késés után felszálltunk a gépre, ahol a székek hátán lévő monitorokon filmet nézhettünk, zenét hallgathattunk, játszhattunk, követhettük a repülő útját, és reggelit is kaptunk.
Sikeresen landoltunk Isztambulban, majd indultunk tovább a következő járatra, amely egyenesen Antalyába vitt minket. Ott átvettük a csomagokat, majd egy transzferbuszhoz siettünk, amely egészen Alanyáig, a Justiniano Deluxe Resort hotelig hozott bennünket.
A szobák elfoglalása után körbejártuk a hotelt, majd lementünk vacsorázni. Felfedeztünk sok érdekességet, lesétáltunk a tengerpartra, és megcsodáltuk a tájat. Megnéztük a medencék hőmérsékletét, és egyetértettünk abban, hogy tökéletes a víz egy kis csobbanásra. Végül úgy döntöttünk, hogy vacsora után próbáljuk ki.
Az étteremben rengeteg választék várt ránk, nehéz volt eldönteni, mit kóstoljunk meg először. A főételek után néhány süteményt is kipróbáltunk, amelyek szintén nagyon finomak voltak. Evés után gyorsan átöltöztünk, és megmártóztunk a kellemes vízben. A szobába visszafelé sietnünk kellett, nehogy megfázzunk.
Ezután hamar nyugovóra tértünk, hiszen másnap ismét korán kellett kelnünk.
Hăineală Szebeni Dóra VII. B
Petres Dorottya VII. B
RO 





















